A Jeffrey E. Young által kidolgozott sématerápia egy integratív szemléletű pszichoterápia, mely hatékonyan alkalmazható krónikus lelki problémák, tartós kapcsolati nehézségek, kóros viselkedési mintázatok, gyermekkori traumák és személyiségzavarok kezelése céljából.
A sématerápia elméleti háttere
A sémák kapcsolata az alapvető érzelmi szükségletekkel
A korai maladaptív sémák a traumatikus, ártalmas gyermekkori tapasztalatok hatására kialakult káros alapvető hiedelmek, melyek emlékekből, érzelmekből, testi reakciókból és kogníciókból állnak. A sémák kialakulása szempontjából fontos ismernünk az alapvető érzelmi szükségletek fogalmát. Ezek az alapszükségletek univerzálisak, tehát minden emberre jellemzőek, és teljesülésük az egészséges személyiségfejlődés feltétele. Amikor egy gyermek alapvető érzelmi szükségletei nem elégülnek ki, azokban az esetekben jönnek létre a maladaptív sémák.
Az öt alapvető érzelmi szükséglet a következő:
- Társas szükségletek: biztonság és kötődés, kiszámíthatóság és szeretet
- Autonómia, önállóság, kompetencia, énazonosság
- Mások szükségleteinek és határainak tiszteletben tartása, önkontroll
- Saját, jogos érzéseink és szükségleteink kifejezésének szabadsága
- Játék, spontaineitás és kreativitás szabadsága
Young és munkatársai tizenkilenc korai maladaptív sémát azonosítottak be, melyeket öt nagy sématartományba soroltak. Az öt sématartomány szoros kapcsolatban áll az öt alapvető érzelmi szükséglettel, ugyanis amely érzelmi szükségletek a legkevésbé elégültek ki gyermekkorban, az annak megfeleltethető sématartományok, illetve a bennük foglalt sémák lesznek a legaktívabbak az adott személynél. Az öt alapvető érzelmi szükséglettel összefüggő öt sématartomány:
- Elszakítottság és elutasítottság
- Károsodott autonómia és teljesítőképesség
- Károsodott határok
- Kóros másokra irányultság
- Aggályosság és gátlás
Nézzünk néhány példát a sémákra és azok működésre! Az Elszakítottság és elutasítottság sématartományba tartozik például a Csökkentértékűség séma, melynek aktiválódáskor a személy értéktelennek, másoknál kevesebbnek érzi magát. Az Aggályosság és gátlás sématartományban található Könyörtelen mércék séma aktiválódása során a páciens úgy éli meg, hogy soha nem elég jó, amit csinál.
A sémák által előidézett problémák gyakran jelentkeznek az emberi kapcsolatokban. Erre egy példa, hogy az első sématartományban levő Elhagyatottság-instabilitás sémával rendelkező személy öntudatlanul olyan partnereket választ, akiknek gondjai vannak a tartós elköteleződéssel és végül mindig elhagyják. A visszatérő mintázatok jelentkezhetnek a teljesítmény területén is. Ilyen eset, ha valaki nem mer a fejlődését elősegítő kihívásokkal megpróbálkozni, mert Kudarcra ítéltség sémája miatt meg van győződve arról, hogy neki úgysem fog semmi sikerülni.
A maladaptív sémák gyakran egészen addig „lappanganak”, amíg nem történik egy megterhelő életesemény, egy krízis, amely aktiválja őket. Egy súlyosabb veszteség, például egy komoly párkapcsolat megszűnése aktiválhatja a személy Elhagyatottság sémáját. Az Elhagyatottság séma aktiválódása rendkívül fájdalmas érzelmeket, kínzó magányt és szomorúságot kelt a személyben, és az a gondolat fogalmazódik meg benne, hogy örökre egyedül marad. Vannak azonban olyan esetek, amikor a séma szinte állandóan aktív, és alapvetően meghatározza a személy mindennapi működésmódját. A Társas izoláció sémával rendelkező kliens folyamatosan megélheti azt, hogy nagyon különbözik a többi embertől és nem illik semmilyen közösségbe.
A maladaptív megküzdési stílusok
Az emberek már gyermekkorban kialakítják azokat a maladaptív megküzdési stílusokat, melyekkel a sémákat létrehozó helyzetekhez, majd később a sémákhoz alkalmazkodnak. Bár a maladaptív megküzdési stílusok időnként segítenek elkerülni a sémák aktiválódását, fontos tisztában lenni azzal, hogy ez egyáltalán nem a séma meggyógyulását jelenti. Éppen ellenkezőleg, ezek a maladaptív megküzdések a sémák megszilárdulásához járulnak hozzá, mivel aktiválódásuk miatt a személy nem tud a sémáknak ellentmondó tapasztalatokat szerezni, és így sémái foglya marad.
A maladaptív megküzdési stílusok párhuzamba állíthatók azzal a háromféle reakcióval, ahogyan az élőlények a veszélyre reagálnak. Az első reakció a harc – ennek felel meg a túlkompenzáló megküzdés. A második reakció a menekülés, ez jelenik meg az elkerülés során. A harmadik pedig a megadás, ami a megküzdések esetében az elfogadás. A megküzdési stílusok gyermekkorban, a sémákat kialakító helyzetekben általában adaptívak, később azonban maladaptívvá válnak, mivel a felnőttkorral járó megváltozott, sok esetben kedvezőbb körülményekhez nem alkalmazkodnak, és így a sémákat stabilizálják.
Nézzünk egy példát a megküzdési stílusok aktiválódására. A Csökkentértékűség séma mindenkiben egy olyan megélést okoz, hogy valamilyen hibája van, kevesebbet ér másoknál. A túlkompenzáló megküzdéssel jellemezhető személy annak érdekében, hogy ne kelljen átélnie a sémával járó negatív érzelmeket és gondolatokat, másokat fog kritizálni és lekezelni. Akinél az elkerülés a domináns megküzdés, kerülni fog minden olyan helyzetet, ahol a séma aktiválódhat, például kerülni fogja a közelséget másokkal. Akire az elfogadás jellemző, kritikus barátokat és partnereket választ, akik mellett enged a sémának és elfogadja, hogy a séma igaz. Láthatjuk, hogy egyik megküzdés sem azt segíti elő, hogy a személy olyan helyzetbe kerüljön, olyan tapasztalatokat szerezzen, melyek a Csökkentértékűség sémát gyengíthetik. A séma azt üzeni a személynek, hogy kevesebbet ér másoknál, a megküzdési módok pedig erre adott reakciók, amelyek valójában nem kérdőjelezik meg, hanem fenntartják a sémát.
Sémamódok
A sémamódokat egy-egy séma aktiválódása indítja be. A módok átmenetileg jelen lévő állapotok, melyek egy meghatározott időszakban uralják a személy gondolatait, érzelmeit, viselkedését és testi reakcióit. A sémamódoknak több típusa van, az alábbiakban ezeket tekintjük át.
Az Egészséges felnőtt módban vagyunk a leginkább kiegyensúlyozottak. Ekkor kapcsolatban vagyunk érzelmeinkkel anélkül, hogy azok elsodornának minket, átgondolt döntéseket tudunk hozni, különféle felnőtt szerepeinkben megfelelően funkcionálunk, és képesek vagyunk érzelmi szükségleteinknek megfelelően alakítani az életünket. Egy másik egészséges mód a Boldog gyermek mód. Ebben megéljük azt a felszabadultságot, játékosságot, örömet, amit egy kiegyensúlyozott, boldog gyermek átél, akinek az érzelmi szükségletei betöltődtek.
A sémamódokon belül léteznek még további gyermeki módok. Az egyik legfontosabb a Sérülékeny gyermek mód. Amikor valaki ebbe az állapotba kerül, újraéli gyermekkora fájdalmas érzéseit, fél, szorong, kétségbeesett, magányos. Olyan, mintha megint az a kisgyerek lenne, aki bántanak, elhagynak, nem szeretnek, tehát akinek figyelmen kívül hagyják vagy egyenesen lábban tiporják az alapvető érzelmi szükségleteit. A gyermek módokhoz tartoznak még a Dühös, az Impulzív és a Fegyelmezetlen gyermek módok.
A szülői módok között vannak jó és destruktív szülői módok. A Jó szülő az Egészséges felnőtt mód része. Ez az a módunk, melynek révén szeretettel, támogatással tudunk magunk felé fordulni. A destruktív szülői módokhoz tartoznak a Büntető szülő és a Követelő szülő módok. Ezek belsővé vált káros gondolatok formájában nyilvánulnak meg a leggyakrabban. Amikor valaki a Büntető szülő módjába kerül, akkor nagyon rossz dolgokat gondol magáról, szélsőségesebb esetekben fizikailag is bántja magát, mert úgy gondolja, hogy megérdemli. A Követelő szülő aktiválódása azt az érzést okozza a személyben, hogy mindig még többet kell teljesítenie, mert semmi nem elég jó, amit csinál.
Léteznek még a megküzdési módok, melyek azért jöttek létre, hogy a gyermeket megóvják azokban a helyzetekben, melyekben az érzelmi szükségletei sérültek, tehát ahol elhanyagolták, bántották őket. A megküzdési módok ugyanabba a három kategóriába sorolhatók, mint a sémáknál már bemutatott három megküzdési reakció: túlkompenzáló, elkerülő és behódoló megküzdési módok léteznek. Ezek felnőttkorban is fennmaradnak, és a gyermekkori kritikus szituációkra emlékeztető helyzetekben, a sémák aktiválódásakor ezek is aktívvá válnak. Tehát ha egy gyermek úgy tudta túlélni a szüleitől elszenvedett bántásokat, hogy megtanulta megszakítani kapcsolatát az érzelmeivel, eltávolodott a világtól és önmagától, vagyis disszociált, akkor felnőttkorában is jelen lesz az életében ez a megküzdési mód, melyben eltávolodik másoktól és magától is. Ez a mód úgy segíti őt, hogy nem érzi a fájdalmas érzéseket, de a hátránya az, hogy a jókat sem, továbbá érzelmi szükségleteitől is egyre távolabb kerül. Ebben az esetben egy elkerülő megküzdési módról van szó, amit Eltávolodott védelmezőnek hívunk.
A módok váltakozása magyarázatot ad a klienseknél jelentkező viselkedésbeli, érzelmi és gondolkodásbeli váltásokra, melyek személyiségzavarral diagnosztizált pácienseknél egészen szélsőséges formában jelentkezhetnek. Egy párkapcsolati konfliktus hatására például aktiválódhat a személy Elhagyatottság sémája és megjelenik a Sérülékeny gyermek módja: kétségbeesetté válik, retteg attól, hogy elhagyják és örökre egyedül marad. Aztán beaktiválódik a Büntető készenlét sémája és bekapcsol Büntető szülői módja is, mely olyan negatív, bántó gondolatok formájában jelenik meg, melyek azt mondják neki, hogy nem fontos senkinek, és úgyis mindig el fogják hagyni. A Sérülékeny gyermek mód fájdalma egyre erősödik, szinte elviselhetetlenné válik. Emiatt egy ponton a személy automatikusan és önkéntelenül átvált egyik megküzdési módjába, és mivel rendelkezik Feljogosítottság-grandiozitás sémával, ezért a túlkompenzáló módok közé tartozó Támadó-bántalmazó módja válik aktívvá. Viselkedése megváltozik, eltűnik a sérülékenység és durva, megalázó dolgokat kezd mondani partnerének azért, hogy bosszút álljon valós vagy vélt elhagyatásáért és ne érezze saját fájdalmát. Ez a viselkedés azonban előbb-utóbb ahhoz vezethet, hogy partnere valóban elhagyja, és így a személy Elhagyatottság sémája beteljesíti önmagát.
Látható ebből a példából is, hogy a sémák és a sémamódok önsorsrontó módon működnek: aktiválódásuk újra és újra létrehozza azokat a körülményeket, melyek révén kialakultak. Így történhet meg az, hogy a gyermekkorában elhagyatást vagy bántalmazást elszenvedett személy felnőttkori kapcsolataiban ismételten újraéli gyermekkorának fájdalmas tapasztalatait.
A sématerápia folyamata
A sématerápia kezdeti, diagnosztikus fázisában felmérjük a kliens maladaptív sémáit és sémamódjait. A felmérés során többféle kérdőívet is használunk. A diagnosztikus fázis végén megalkotjuk a páciens sémamód-térképét, melyen a rá jellemző sémákat, sémamódokat és kielégítetlen gyermekkori szükségleteket ábrázoljuk összefoglalóan.
Ezt követően megkötjük a terápiás szerződést, és megbeszéljük, hogy mely célok elérése érdekében milyen lépések szerint fogunk haladni. A sématerápia hosszabb, mint a kognitív viselkedésterápia, hiszen azokkal az alaphiedelmekkel dolgozik, melyek a gyermekkor óta jelen vannak a kliens életében. Ezek megváltoztatáshoz időre van szükség. A sématerápia jellemzően egy-két évig tart, hossza mindig az adott problémától függ.
A sématerápia során alapvető jelentőségű a terapeuta meleg, türelmes, elfogadó, támogató viszonyulása a pácienshez, melyet korlátozott szülői újragondoskodásnak nevezünk. A sématerápia módszertanilag rendkívül sokszínű, mivel többféle pszichoterápiás módszer eszközeit és szemléletét foglalja koherens egységbe. A kognitív viselkedésterápiás technikák mellett élményalapú imaginatív, pszichodramatikus és Gestalt technikákat is alkalmazunk, melyek nagyon erőteljes, mély és transzformatív hatású érzelmi átéléséket hoznak létre.
A sématerápia fő célja a problémákat előidéző és fenntartó maladaptív sémák gyengítése és az egészséges sémák erősítése. A sémamódokkal történő munka során arra fókuszálunk, hogy erősítsük a páciens Egészséges felnőtt és a Boldog gyermek módjait, kielégítsük a további gyermek módok, azokon belül is kiemelten a Sérülékeny gyermek mód érzelmi szükségleteit, megsemmisítsük a destruktív szülői módokat, és gyengítsük a megküzdési módokat. Mindez annak érdekében történik, hogy páciens minél közelebb kerüljön valódi érzelmi szükségleteihez, felismerje és komolyan vegye azokat, és képes legyen tenni azért, hogy egyre inkább alapvető érzelmi szükségletei szerint élje az életét.
A maladaptív sémák gyógyulása ahhoz vezet, hogy a kliens megszabadul a jelenét negatívan befolyásoló, káros gyermekkori tapasztalatokból származó „életcsapdáktól”, problémái jelentősen enyhülnek vagy teljesen megszűnnek, és egy kiegyensúlyozottabb, az érzelmi szükségleteivel sokkal inkább összhangban álló életet lesz képes élni.
Szakirodalom
- Vágyi P. (2022): Sémáink fogságában – Hogyan lépjünk ki az ismétlődő forgatókönyvekből? Kulcslyuk Kiadó, Budapest
- Young, J. E., Klosko, J. S. (2020): Fedezd fel újra az életed! Oriold és Társai, Budapest
- Young, J. E., Klosko, J. S., Weishaar M. E. (2010): Sématerápia. VIKOTE, Budapest