Pszichoterápia

Rendkívül jelentős döntés egy ember életében, amikor pszichoterapeutát keres fel problémái megoldása céljából. A hatékony pszichoterápia valódi fordulópontot jelent, szó szerint életmentő lehet számos esetben. Évek óta fennálló, különféle helyzetekben, kapcsolatokban jelentkező nehézségek orvosolhatók megfelelő pszichoterápiás kezeléssel.

Az alábbiakban a pszichoterápia főbb jellemzőit, feltételeit, javallatait, irányzatait ismertetem. Ezt követően pedig saját pszichoterápiás gyakorlatomat, szakterületeimet és az általam alkalmazott módszereket mutatom be.

Mi a pszichoterápia?

A pszichoterápia segítő kapcsolat, melynek célja a lelki problémák kezelése, gyógyítása közvetlen, szakszerű kommunikáció révén, pszichológiai eljárások alkalmazásával.

Minden pszichoterápiás irányzat rendelkezik egy jól kidolgozott, tudományosan igazolt elméleti kerettel. Az elméleti keret tartalmazza a mentális zavarok kialakulására és kezelésére vonatkozó alapelveket. A pszichoterápia gyakorlása során számos módszert, technikát alkalmazunk, melyek az elméleti keretből következnek, azok célzott, szisztematikus felhasználásán alapulnak. A valódi pszichoterápiák mind elméletük, mind technikájuk vonatkozásában tudományosan érvényesek, hatékonyságuk kutatásokkal alátámasztott.

Kiket kezel a pszichoterapeuta?

A pszichoterápia során lelki problémákkal, mentális zavarokkal küzdő személyeket kezelünk, akik az életvezetésüket jelentősen megnehezítő tünetektől szenvednek. A pszichoterápia célja ezeknek a problémáknak a megszüntetése, enyhítése. Pszichoterapeutához természetesen fordulhatnak olyan emberek is, akik nem szenvednek pszichés betegségtől, kínzó tünetektől, de vannak olyan lelki problémák, kérdések az életükben, melyek megoldásához pszichoterapeuta segítségét veszik igénybe.

Milyen problémák esetén érdemes pszichoterápiába kezdeni?

Pszichoterápiába lelki eredetű nehézségek esetén érdemes belekezdeni. Léteznek egyértelműen beazonosítható, diagnosztizálható pszichiátriai zavarok, mint például a különféle szorongásos zavarok, a depresszió, az evészavarok vagy a személyiségzavarok, melyek pszichoterápiával eredményesen kezelhetők. Van, amikor nem ennyire karakteresen jelentkezik egy pszichológiai probléma, hanem valaki azt veszi észre, hogy például a kapcsolataiban mindig ugyanolyan nehézségekkel küzd, vagy nagyon ingadozó az önértékelése, esetleg teljesítményhelyzetekben rendszeresen leblokkol, és nem tudja kihozni magából, ami benne van. Az is lehet, hogy fájdalmas gyermekkori emlékek kísértik, melyeket szeretne feldolgozni, mert hátráltatják az életében. Vannak, akiknél nem múló, szervi elváltozással nem indokolható testi tünetek hívják fel valamilyen lelki problémára a figyelmet, mint például az emésztési zavarok vagy a fejfájás.

Mielőtt belekezdenénk a pszichoterápábia, áttekintjük a problémát, mellyel a kliens jelentkezett. Ez az első egy-két alkalom arra is szolgál, hogy lássuk, olyan nehézségről van-e szó, melyet pszichoterápiával lehet kezelni, vagy inkább más jellegű ellátásra van szükség.

Kik végezhetnek pszichoterápiát?

Pszichoterápiát kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek végezhetnek. A pszichoterápia Magyarországon ráépített, másodikként megszerezhető szakvizsga. Az első lépés a pszichológusi vagy orvosi diploma megszerzése. Ezután kezdhető meg az alapszakvizsgával záruló szakpszichológusi vagy szakorvosi képzés. Az alapszakvizsga birtokában léphet be a jelölt a pszichoterapeuta szakképzésbe, melynek végén, a második szakvizsga letételével válik pszichoterapeutává.

A hosszú és összetett képzési folyamat érthető, hiszen óriási felelősség egy másik ember lélektani kezelése. Egy pszichoterapeutának amellett, hogy nagy elméleti tudásanyagot kell elsajátítania, szükséges jártasságot szereznie az alkalmazott módszertan és a szakszerű terápiás kommunikáció terén. Mindezek mellett pedig önismereti terápiában is részt kell vennie azért, hogy rálátása, befolyása legyen saját lelki működésre, hiszen teljes személyiségével van jelen a terápiás munkában.

Ami biztonságot ad és megtart – a pszichoterápia keretei

A pszichoterápiának léteznek úgynevezett keretei, melyek tisztázása és betartása mind a páciens, mind a szakember érdeke. A keretek meghatározzák, hogy milyen formájú, időtartamú és szemléletű terápiában vesz részt a személy. Biztonságot, kiszámíthatóságot adnak, viszonyítási pontként szolgálnak a folyamat során. A kereteket a terápia kezdetekor, a pszichoterápiás szerződés megkötése során beszéljük meg a pácienssel.

Tekintsük át, hogy miből állnak a pszichoterápia keretei.

A pszichoterápia formája

Ez arra vonatkozik, hogy milyen kapcsolati felállásban zajlik a terápia.

• A klasszikus kétszemélyes helyzetet nevezzük egyéni terápiának.
• Számos esetben csoportos formában valósulnak meg a pszichoterápiák, mégpedig leggyakrabban kiscsoportban, mely általában 6-12 fős csoportot jelent.
• Egy harmadik formát jelentenek a pár- és családterápiák.
• A terápiás rendszerben a páciens egy pszichoterápiás intézményben tölt el hosszabb időt egyhuzamban.

A pszichoterápiás ülés

Az ülés a terápiás folyamat egysége. Az ülések esetében a terapeuta felelőssége biztosítani az állandó helyszínt, a zavartalanságot, a védettséget a kiszámíthatóságot és a rendszerességet. Az, hogy egy terápiás folyamat során hány ülésre kerül sor, milyen gyakorisággal, és milyen hosszúak az egyes ülések, az adott terápiás megközelítés és a páciens állapotának, problematikájának függvénye. Az egyéni terápiák átlagosan 50 percesek és heti egy alkalommal kerül rájuk sor.

A pszichoterápia időtartama

A pszichoterápia időtartama azt jelenti, hogy milyen hosszú a terápiás folyamat. Megkülönböztetünk rövid és hosszú terápiákat:

• Rövid terápiáról 40 alatti ülésszám esetén beszélünk. Napjainkban ezek a terápiák a gyakoribbak, mint amilyen például a kognitív viselkedésterápia és a rövid dinamikus terápiák.
• A hosszú terápiák ezzel szemben több évig is eltarthatnak. Ide tartozik a klasszikus pszichoanalízis, a jungi analízis vagy a sématerápia.

Az időtartamot tekintve beszélhetünk időhatáros és időhatár nélküli terápiákról. Az első esetében egy meghatározott időtartamra, például 25 alkalomra szerződik a páciens és a terapeuta. A második esetben nincs meghatározott ülésszám, a terápiás alkalmak száma a folyamat és a páciens állapota alakulásának a függvénye.

A terápia folyamata

Három fő szakaszra osztjuk a folyamatot: bevezető szakaszra, a terápia törzsére és befejező szakaszra.

1. Bevezető szakasz

A bevezető szakaszban a terapeuta és a páciens közös nevezőre jutnak arra vonatkozóan, hogy pontosan mi a probléma és milyen kezelés javasolt rá. Ebben a fázisban kötjük meg a terápiás szerződést, mely általában egy szóbeli megállapodás. A terápiás szerződés kitér a terápia céljaira, formájára, munkamódjára, a titoktartásra, megállapodunk a helyszínről, időpontokról, a terápia időtartamáról, a finanszírozási kérdésekről, kapcsolattartásról, valamint a lemondások kezeléséről. A terápiás szerződésben foglaltak biztosítják az adott pszichoterápia kereteit.

2. A terápia törzse

A terápiás szerződés megkötése után következik a terápia törzse, a rendszeres terápiás tevékenység. Ez a terápia leghosszabb szakasza, az érdemi változások ekkor következnek be.

3. Befejező szakasz

A terápiás célok elérését követően kerül sor a terápia befejező szakaszára. Fontos, hogy a lezárás tervezetten történjen, hiszen ez is lényeges része a terápiának. Áttekintjük a folyamatot, összegezzük az elért eredményeket, stabilizáljuk azokat, és felkészülünk a jövőbeli kihívásokra. A terápia lezárását követően általában sor kerül kontrollülésekre és lehetőség van arra is, később, nehezebb élethelyzetben visszatérhessen a páciens a terapeutához.

A terápiás kapcsolat

A keretekhez tartozik, hogy a terapeuta és a páciens közötti kapcsolat a kezelés során és a terápia lezárását követően is megmaradjon terápiás kapcsolatnak, tehát a terapeuta és kliense ne kerüljenek egymással semmilyen ettől eltérő viszonyba. Kettős kapcsolatnak nevezik, amikor a terápiás kapcsolaton kívül másféle, például magánéleti kapcsolódás is jelen van a két fél között. Ez a jelenség etikai és szakmai szempontból is aggályos, problémákhoz vezet. A terapeuta felelőssége a terápiás kapcsolat kereteinek megóvása. A pszichoterápiák etikai irányelveit a Pszichoterapeuták Etikai Kódexe foglalja rendszerbe.

A pszichoterápia irányzatai és módszerei

A pszichoterápia mindig egy adott pszichoterapeutával egy adott terápiás folyamatban valósul meg, ami azt is jelenti, hogy nincs két egyforma pszichoterápia. Ugyanakkor léteznek jól meghatározható irányzatok és módszerek, melyek kidolgozott elméleti alapokkal és technikákkal rendelkeznek. A gyakorló pszichoterapeuták egy-egy ilyen irányzat mentén képződnek ki.

Napjainkban olyan sokféle pszichoterápiás módszer létezik, hogy egy laikusnak valódi kihívást jelent eligazodni köztük. Megkönnyíti az áttekintést, ha a pszichoterápiás irányzatok felől indulunk ki, mivel ezek száma lényegesen kevesebb. Három nagy irányzatot különíthetünk el történeti és elméleti szempontok alapján: a mélylélektani, a kísérleti lélektani és a humanisztikus pszichológiai iskolát.

Mélylélektan

A pszichoterápiás módszerek közül az első legjelentősebb a Sigmund Freud nevével fémjelezhető pszichoanalízis volt. Freudot számos neves tanítvány vette körül, akik kisebb-nagyobb változtatásokkal vitték tovább az eredeti tanokat. Így a pszichoanalízis mellett kialakultak további, hasonló elveken nyugvó módszerek, melyek együttesen a mélylélektani irányzatot alkotják. Ide tartozik többek között a jungi analízis, az analitikus csoportterápia vagy a rövid dinamikus terápia.

Kísérleti lélektan

Történetileg a második nagy irányzat a kísérleti lélektan. Ebből fejlődött ki a viselkedésterápia, mely az objektíven megfigyelhető jelenségekre helyezte a hangsúlyt a spekulációval és az önmegfigyeléssel szemben. A viselkedésterápiából alakult ki később az Aaron T. Beck nevéhez köthető kognitív terápia, majd ezek integrációja, a kognitív viselkedésterápia. Napjainkban a kognitív viselkedésterápia harmadik hullámát éljük, melyre a módszertani sokszínűség jellemző. Olyan eljárások tartoznak ide, mint a mindfulness, a sématerápia, a metakognitív terápia vagy a dialektikus viselkedésterápia.

Humanisztikus pszichológia

A harmadik nagy irányzat, a „harmadik erő”, a humanisztikus pszichológia. Egyik legismertebb képviselője Carl Rogers, a személyközpontú pszichoterápia létrehozója. Rogers írta le azt a három terápiás alapváltozót, mely minden eredményes pszichoterápia szükséges feltétele: az empátiát, a feltétel nélküli elfogadást és a terapeuta kongruenciáját.

További pszichoterápiás módszerek

A három nagy irányzat mellett napjainkban tovább él a pszichoterápiák hagyományos orvosi modellje is, melybe olyan módszerek sorolhatók, mint a hipnózis, az autogén tréning és más relaxációs módszerek, a szupportív és krízisterápiák.

Az egyedi pszichoterápiák mindig meghatározott irányzatok elméleti és módszertani alapjaira épülnek, attól függően, hogy mely pszichoterápiás iskola keretrendszerében szerezte meg tudását az adott terapeuta.

Hogyan zajlik nálam a pszichoterápia?

Egyéni pszichoterápiákat végzek, elsősorban kognitív viselkedésterápiás és sématerápiás szemlélettel és módszertannal. Az első találkozás során megbeszéljük, hogy mi a probléma, miben szeretne segítséget kapni a kliens, és egyeztetjük azt is, hogy az adott feltételek mellett tudom-e vállalni a pszichoterápiás kezelését. A páciens számára is lehetőséget nyújt arra az első alkalom, hogy a tapasztaltak alapján eldöntse, szeretne-e velem belekezdeni a terápiába. Amennyiben a folytatás mellett döntünk, akkor a következő néhány ülés arra szolgál, hogy jobban megismerjem a klienst és a problémáját, ezért részletesebben beszélgetünk az élettörténetéről és a problémákat is alaposabban feltárjuk. Az anamnézist és az explorációt pszichológiai tesztek felvételével egészítem ki.

A diagnosztikus fázist követően kötjük meg a terápiás szerződést, mely a terápia céljait, kereteit foglalja magában. Ezután kezdünk bele a rendszeres pszichoterápiás tevékenységbe, mely a terápia törzsét alkotja. Ez heti rendszerességű, 50 perces üléseket jelent. A terápiás órák közötti időszakokra gyakran adok otthon végzendő feladatokat, gyakorlatokat, melyek segítenek elmélyíteni, készségszintűvé alakítani, a mindennapok részévé tenni a terápiás üléseken megszerzett, megélt újfajta tudást, belátásokat, tapasztalatokat. Ahogy haladunk előre, folyamatosan figyeljük, hogy milyen változások, előrelépések történnek, jelentkezik-e javulás, enyhülnek-e a tünetek.

A terápiás célok elérését követően kerül sor a lezárásra. A záró szakaszban áttekintjük, hogy melyek a kliens sérülékeny pontjai, továbbá milyen nehézségek fordulhatnak elő a jövőben, és a pszichoterápiás folyamat tapasztalatai alapján felkészülünk azokra. Végiggondoljuk, hogy honnan hová jutottonk, milyen lényeges fordulópontok voltak a terápiában, mi segített a legtöbbet és megszilárdítjuk az elsajátított stratégiákat. Ekkor már nem heti rendszerességel, hanem ritkábban találkozunk, végül pedig a záró ülésen befejezzük a terápiás folyamatot.

A lezárást követően, ha a kliens később egy nehezebb élethelyzetben úgy érzi, hogy szüksége lenne ismét néhány ülésre, akkor erre biztosítok lehetőséget.

Szakterületeim

• Szorongásos zavarok:
  pánikzavar, agorafóbia, specifikus fóbiák, szociális fóbia, generalizált szorongás
• Hangulatzavarok:
  depresszió, disztímia
• Komplex PTSD
• Önértékelési problémák
• Személyiségzavarok
• Kapcsolati problémák
• Megterhelő élethelyzetek
• Életvezetési nehézségek

Alkalmazott pszichoterápiás módszerek